A gyermekkori halláscsökkenés korai kimutatása és ellátása

 

 

     Vissza az alapelvekhez

Újszülöttek hallásszűrése, korai ellátása

(Szakembereknek)

 

Információk a különböző területeken dolgozó szakembereknek

Segédanyagok

Cikkek, előadások

 

            Információk a különböző területeken dolgozó szakembereknek

 

          1. Rövid összefoglaló.

          2. Újszülött részlegek.

          3. Audiológiák

          4. Korai ellátók ( gyermekgyógyászok, fül-, orr-, gégészek, szurdopedagógusok)

          5. Védőnők

          6. Programkoordinátorok

          7. Minőségügy

 

 

 

1. Rövid összefoglaló

 

Születés: Minden újszülött hallását a kórházi kibocsájtás előtt meg kell szűrni, objektív módszerrel.

Bizonytalan eredmény esetén ismételt mérés/mérések még a hazabocsátás előtt.

Egy hónapos korig újszülöttkori szűrésnek minősül ambuláns vizsgálatként is: sikertelen intézeti mérés kontrolja, szűrésből kimaradtak mérése

(korai hazaadás, technikai ok, otthonszülés, szülök kezdetben visszautasították a szűrést).

Intenzív újszülött részlegen (NICU/PIC) leghamarabb, amikor az egyéb általános feltételek lehetővé teszik, de legkésőbb az intézeti hazabocsátás előtt,

illetve a normál gesztációs időhöz kalkulált plusz 1 hónapos korig el kell végezni a szűrést. Itt OAE önmagában nem elegendő, minimum szűrő BERA/AABR szükséges!

A "VISSZARENDELT" minősítéssel kell ellátni és a diagnosztikai fázisra kell irányítani a gyermeket, ha:

Három hónapos korra a diagnosztikai fázis keretén belül audiológiai állomáson kell megjelennie a „VISSZARENDELT” minősítést kapott babának. Részletes kórelőzmény felvétele, otomikroszkópia után szubjektív hallásvizsgálatot és klinikai metódusok szerint objektív hallásvizsgálatokat (OAE, BERA, ASSR) kell végezni.

Hat hónapos korra meg kell szülessen a diagnózis. A kórisme felállítása után legkésőbb két héttel meg kell kezdeni az ellátást. A halláscsökkenés eredetétől, fokától függően:

  • gyógyszeres és/vagy tüneti ellátás,

  • sebészi ellátás,

  • készülékes ellátás,

  • szurdopedagógiai gondozásba vétel.

Itt letölthető egy könnyen áttekinthető, összefoglaló diagnosztikai algoritmus.

Ki kell jelölni egy a szűrés minden fázisát koordináló személyt, biztosítani kell az érintett családok korrekt tájékoztatását, az adatok megfelelő áramlását a részegységek között és minőségbiztosítási rendszert kell működtetni.

 

Lap tetejére

 

 

2. Újszülött részlegek

 

Szűrés:

Minden az adott intézetben született baba hallását objektív vizsgálómódszerrel meg kell szűrni a hazabocsájtásig.

Intenzív újszülött részlegen (NICU/PIC) minden osztályra került gyermek hallásszűrését el kell végezni, még ha a beküldő intézetben el is végezték azt korábban.

 

Időpontja:

  • kórházi szűrés: (2)3-5. életnap.

  • ambuláns szűrés (technikai ok, otthonszülés, stb. ok miatt kimaradt): 1 hónapos korig.

  • NICU-ban: leghamarabb, amikor az egyéb általános feltételek lehetővé teszik, de legkésőbb az intézeti hazabocsátás előtt, illetve a normál gesztációs időhöz kalkulált plusz 1 hónapos korig.

 

Bizonytalan eredmény esetén, még a hazabocsájtás előtt, azonos módszerrel ismételt mérés – esetleg több is – szükséges. Egy hónapos korig az szülészeti-újszülött részleg ambulanciája végezheti a kontrollokat.

Amennyiben a szűrés a kórházi hazabocsátás előtt nem valósul meg (korai hazaadás, otthonszületés, technikai hiba), úgy az adott ellátási területen gondoskodni kell az újszülöttek járóbeteg ellátásában történő teljeskörű szűrővizsgálatáról legkésőbb 1 hónapos korig.

 

Visszarendelés:

A szűrésen fennakadtakat diagnosztikai vizsgálatra kell rendelni a területileg illetékes audiológiai állomásra.

è „VISSZARENDELT” minősítéssel kell ellátni és a diagnosztikai fázisra kell irányítani a gyermeket, ha:

A visszarendeltek potenciális nagyothallók!

 

Az ún. rizikós babákat – még ha megfelelő volt is a szűrési minősítésük – szintén a diagnosztikai fázisra kell utalni az esetleges auditoros disszinkrónia lehetősége miatt.

Az eredményeket, az esetleges visszarendelés tényét a dokumentációban fel kell tüntetni.

A szülőket megfelelő tájékoztatásban kell részesíteni. Tájékoztatók itt találhatók.

 

Javaslatok a szűrés technikai kivitelezéséhez.

Itt letölthető egy könnyen áttekinthető, összefoglaló diagnosztikai algoritmus.

 

Tárgyi minimumfeltétel

  • Normál újszülött részleg: szűrő üzemmódú OAE készülék.

  • NICU/PIC: szűrő üzemmódú BERA/AABR készülék. OAE itt önmagában nem, csak kiegészítésként elfogadott!

Gyártók, eszközök listája itt.

 

Szakmai minimum feltétel: A szűréshez nem szükséges audiológiai végzettség, azt az eljárásra betanított személyzet is végezheti. Célszerű, ha a szűrést az újszülött részleg intézeti védőnői, neoantológiai szakápolói végzik. Nem szükséges, de a részleg szakorvosai, audiológus ill. elektrofiziológiai szakasszisztens, akusztikus, fül-orr-gégész, audiológus szakorvosa is szűrhet. A szakmai felügyelet mindenképpen a területileg illetékes audiológus szakorvos feladata.

 

A szűrésben résztvevők jártassága

A szűrést végző személyek betanításának módja: a programok indulásakor, illetve új munkába lépőnél a betanítást audiológiai végzettségű személynek kell végeznie.

 

A szűrő személy feladatait szabatosan leíró helyi protokoll készítése szükséges. Javaslat protokollra itt letölthető.

Az eszközöket a gyártó utasításainak megfelelően kell használni, fertőtleníteni, időszakosan hitelesíteni.

 

Dokumentáció, adatszolgáltatás:

Kötelező a korrekt dokumentáció és (lenne) az eredmények időszakos jelentése.

 

A szűrés eredményét a személyi azonosításra alkalmas jelzéssel dokumentálni kell, a gyermek zárójelentésén is fel kell tüntetni, visszarendelés esetén a kontroll helyével és idejével együtt.

 

Negatív mérési eredmény (ha mindkét fülén jó eredményt kapunk, minősítésre:”MEGFELELŐ”) esetén a gyermekkel további teendő aktuálisan nincs, az eredményt a zárójelentésben rögzíteni kell.

Pozitív mérési eredmény (ha egy vagy egyik fülén sem kaptak megfelelő eredményt, minősítésre:”VISSZARENDELT”) esetén a mérés ismétlése, akár többször is még a hazabocsátás előtt. További pozitivitás esetén visszarendelés diagnosztikai fázisra (zárójelentésben ezt rögzíteni kell).

 

Fontos lenne a kommunikáció a baba területileg illetékes védőnőjével, házi gyermekorvosával, audiológiai állomásával, a program koordinátorával.

Az eredményeket negyedévente egy központi adatbázisba kell (kellene) elküldeni (pl. OSZMK VRONY keretén belül vagy ÁNTSZ).

 

Lap tetejére

 

 

3. Audiológiák

 

Szűrés: A jogszabály szerint a szűrést a neonatólogiai részlegeken, a neonatológia dolgozóinak kell végezni, de nem tiltja, hogy szükséghelyzetben azt az audiológia dolgozói (szakasszisztensek, szakorvosok) tegyék.

Ha nem az újszülött részleg dolgozói szűrnek, akkor lehetséges, hogy:

  • az audiológia dolgozói járnak át a babákhoz. Az újszülöttet tilos indokolatlanul szállítani!

  • Néhány intézetben, finanszírozási kényszer szülte, az irányelv megjelenése előtt kialakult szokás, hogy a gyermekeket a kórházi hazabocsájtás után, egy hónapos koruk előtt, ambulánsan szűrik. A módszer nagy hátránya, hogy a teljeskörűség nehezen tartható.

Mindenképpen audiológusi szakfeladat:

  • a szűrést végzők betanítása,

  • időszakos felülvizsgálata,

  • a szűrés szakmai felügyelete.

 

Diagnosztikai fázis: A „VISSZARENDELTEK” fogadása.

Három hónapos korra a diagnosztikai fázis keretén belül audiológiai állomáson kell megjelennie a "VISSZARENDELT" minősítést kapott babáknak.

"VISSZARENDELT"-nek minősül a gyermek, ha:

  • Egyik vagy egyik oldalon sem kapunk megbízható eredményt.

  • Bármilyen ok miatt kimaradt a szűrésből.

  • Halláscsökkenésre nézve rizikósnak minősül a baba. A lista itt letölthető.

Az audiológiai vizsgálatot kötelezően fül-orr-gégészeti szakvizsgálatnak kell megelőznie, ahol:

  • részletes kórelőzmény felvétel,

  • otomikroszkópia,

  • általános fül-orr-gégészeti státuszfelvétel történik.

Ez után a hallásvizsgálóban klinikai metódusok szerint objektív hallásvizsgálatokat (OAE, BERA, ASSR) és szükség szerint impedancia vizsgálatot, szubjektív hallásvizsgálatokat végeznek.

Az egy hónapos gyermeknél a három hónapos már kevesebbet alszik, de még általában alkalmas ahhoz, hogy spontán bealudjon és mintegy fél óráig nyugodtan feküdjön az objektív hallásvizsgálatokhoz. Ha többszöri próbálkozás után sem kivitelezhető a mérés, szükség lehet szedálásra, altatásra. Ennek személyi, tárgyi, ezek hiányában a továbbirányítás feltételeit biztosítani kell.

 

Ellátás: Hat hónapos korra meg kell szülessen a diagnózis. A kórisme felállítása után legkésőbb két héttel meg kell kezdeni az ellátást. A halláscsökkenés eredetétől, fokától függően:

  • gyógyszeres és/vagy tüneti ellátás,

  • sebészi ellátás,

  • készülékes ellátás,

  • szurdopedagógiai gondozásba vétel.

A fentiekből a készülékes ellátás tartozik az audiológia feladatai közé.

A kétoldali szenzori-neurális halláscsökkenés esetén, digitális hallókészülékkel, mindkét fülén el kell látni a gyermeket, aki erre18 év alatt kedvezményesen jogosult a hatályos jogszabályok szerint. Részletek itt.

Amennyiben hagyományos hallásjavító készülékkel történt próbálkozás esetén sem sikeres az ellátás

·         súlyos fokú halláscsökkenés,

·         süketség,

·         fejlődési rendellenesség (hangvezetésre alkalmatlan torzult, vagy hiányzó külső fül elemek, középfül) miatti illesztési kudarc,

akkor műtéti úton kapcsolt hallókészülékre van szükség (lásd sebészi ellátás).

Gondozás: A hallásjavító készülékkel ellátott gyermekek gondozása, a fülészettel szoros kooperációban, az audiológiákon történik. Az időszakos halláskontrollok, illeszték-, elemellátások alapfeladatán túl az audiológiákkal szoros együttműködésben kell folyjék a szurdopedagógus által irányított hallás- és beszédfejlesztés tréningje.

Diagnosztikai, ellátási kompetencia hiánya esetén biztosítani kell a továbbküldési utakat!

 

Lap tetejére

 

4. Korai ellátók

 

  • gyermekgyógyászok

  • fül-orr-gégégszek

  • szurdopedagógusok

Gyermekgyógyászok, a területi ellátásban a következő faladatokkal kapcsolódnak a programhoz:

·         koordináció, betegirányítás

·         terápiás feladatok.

Koordinációs feladat. Az újszülött, dokumentációjában feltüntetett szűrési adatai alapján, ha a gyermek:

·         VISSZARENDELT minősítést kapott,

·         rizikó faktorral rendelkezik halláscsökkenés irányában,

·         bármilyen oknál fogva nem történt meg a szűrés,

akkor diagnosztikai fázisra kell utalni a területileg illetékes fül-orr-gégészetre, audiológiai állomásra.

A már készülékkel ellátott, szurdopedagógiai gondozásba vett gyermekek kontroll-t teljesítésének ellenőrzése.

Dokumentáció, adatszolgáltatás a jogszabályokban előírtaknak megfelelően.

Célszerű a direkt kapcsolattartás a területileg illetékes neonatológiával, audiológiával.

Terápiás feladat.  Gyógyszeres és/vagy tüneti ellátás jöhet szóba vezetéses halláscsökkenést okozó, váladék felszaporodással járó középfül-gyulladások esetén. Kulcskérdés az orr- és orrgarati folyamatok szanálása, ezáltal a fülkürt működésének rendbetétele. A kezelés menedzselésének elengedhetetlen feltétele a dobhártya állapotának korrekt megítélési képessége. A megfelelő gyakorlaton kívül, mikroszkópos fülvizsgálat és a középfül nyomásviszonyairól tájékoztató tympanometria lehetőségét is biztosítani kell. Ezen utóbbiak miatt szükséges a szoros együttműködés fülész szakorvossal is.

Fül-orr-gégégszek (nem audiológus szakorvos) programban betöltött szerepe a diagnosztikai fázisra utalt gyermekek

  • részletes kórelőzmény felvételével,

  • otomikroszkópiájával,

  • általános fül-orr-gégészeti státuszfelvételével kezdődik.

Terápiás feladataik közé tartozhat:

  • gyógyszeres és/vagy tüneti ellátás,

  • sebészi ellátás.

Gyógyszeres ellátást lásd a gyermekorvosnál.

Sebészi ellátásnál a gyógyszeres terápia kudarca után a középfül üregét kitöltő izzadmány szanálása céljából a:

  • paracentézis,

  • dobüregi szellőző tubus (grommet) beültetése,

  • antrotomia/mastoidectomia szövődmény esetén,

  • adenotomia, a fülkürt funkciójának helyreállítása érdekében,

jöhet szóba.

A sem gyógyszeres, sem a fenti sebészi eljárásokkal, sem hagyományos hallókészülékkel nem kompenzálható halláscsökkenések esetén beültethetőek hallókészülékek sebészileg is:

  • BAHA

  • CI – cochleáris implantátum.

A fül-, orr-, gégegyógyászati szakvizsgára ráépített audiológus szakorvosok feladatait lásd az "3. Audiológiák" pontnál.

Diagnosztikai, ellátási kompetencia hiánya esetén biztosítani kell a továbbküldési utakat!

Szurdopedagógusok szoros együttműködésben dolgozva az audiológiákkal részt vesznek:

  • a diagnosztikai fázisban a szubjektív hallásvizsgálati tesztek kivitelezésében,

  • a diagnosztizált és hallókészülékkel (hagyományos és műtétileg beépített egyaránt) ellátott hallássérültek beszédfejlesztésében, gondozásában.

 

Lap tetejére

 

 

5. Védőnők

 

Szűrés: a kórházi, intézeti védőnő, a neonatológiai szakápolókkal együtt részt vesz az újszülöttek hallásszűrésének kivitelezésében, a családok tájékoztatásában, a dokumentációban, adattovábításban, visszairányításban. Kapcsolatot tartanak területi védőnő kollégáikkal, az audilógiákkal. 

Lásd a "2. Újszülött részlegek" részt.

A területi védőnők a gyermek háziorvosával együttműködve, a korcsoportos szűréseket, állapot felmérésekhez rendelt hallásszűréseket végzik, a vonatkozó jogszabályok alapján.

Visszairányítás: A kiszűrt gyermekek diagnosztikai fázisra irányítása, a területileg illetékes audiológiai állomásra, mind az újszülöttkori szűrések, mind a korcsoportos szűrések, állapotfelmérések vonatkozásában.

A gondozás elsősorban az audiológiák, szurdopedagógusok, illetve bizonyos esetekben a fül-orr-gégészek feladatkörébe tartozik. A védőnők gondozásbeli felelőssége elsősorban az előírt feladatokat mulasztó családok rendszerbe való visszairányításában van.

 

Lap tetejére

 

 

6. Programkoordinátorok

 

Elengedhetetlenül fontos egy helyi koordináló személy kijelölése.

A program „népegészségügyi” jellegéből adódóan, mint ahogyan ez a már jól működő szűréseket végző országokban látható, ennek állami, hatósági tisztségviselőnek, pl. ÁNTSZ alkalmazottnak kellene lenni. Mindaddig, míg az állami szerepvállalás késlekedik, addig célszerű a tisztán szakmai irányítás. Így koordinátornak az audiológus szakorvos javasolt, mint aki a legtöbb elemében részt vesz a programnak, és szakképesítését tekintve is a legautentikusabb a feladatra.

Felelőssége:

  • felügyeli a részfeladatok maradéktalan végrehajtását,

  • minőségügyi rendszer működtetése,

  • szervezi a képzéseket,

  • adatgyűjtés, áramlás biztosítása,

  • kapcsolattartás az érintett, helyi civilszervezetekkel,

  • összekötő a regionális/országos koordinátorok felé.

Az egész program megfelelősége elsősorban a szervezésen múlik vagy bukik.

 

Lap tetejére

 

7. Minőségügy

 

Fekvőbeteg intézményben törvényileg előírt minőségügyi rendszer működtetése. Javasolt azonban a program egészére is, átfogó, átlátható keretszabályozás kidolgozása.

A folyamatleírásokon túl, ide tartozik a program minden egyes eleméhez tartozó külső és belső dokumentum megírása, beszerzése is.

Ezekből számos javaslat, példa a „segédanyagok”-nál letölthető.

 

Az újszülötkori hallászűrés legfőbb minőségügyi mutatói:

Teljekörűség

Hazabocsátás előtt megszűrni az összes újszülött hallását.  Ennek a mutatója a „Teljeskörűség”. Számítása: Az adott időszakban, az intézetben született összes gyermek hány százaléka kerül szűrésre a hazabocsátásig.  Ha 96% vagy ennél több, akkor beszélhetünk csak univerzális szűrésről.  Ennél alacsonyabb százalékot megszűrni azzal a veszéllyel jár, hogy „kicsúszik” a nagylyukú szűrőnkön a „lényeg”. Ezzel nem csak értelmetlenné válik a munkánk, de a hamis ígéretkeltéssel veszélyt is teremthetünk.

Visszarendelési mutató

Úgy kell szűrni, hogy a lehető legkevesebb legyen a fals pozitív visszarendelés, minél kevesebb babát kelljen kontrollra hívni. Az OAE szűrés során, az első mérésnél az újszülöttek kb. 30%-a VISSZARENDELT/REFER minősítést kap. Nagyon sok problémától óvunk meg mindenkit, ha ezeket a babákat még az elbocsátás előtt újra, de ha lehet többször is, megszűrjük. A „Visszarendelési ráta” 6% vagy ennél kevesebb legyen. Számolása: az összes megszűrt hány százalékát kell visszahívni kontrollra hazabocsátáskor.

Kontrollt teljesítők aránya

A visszarendeltek potenciális nagyothallók. Kulcskérdés, hogy valamennyien megjelenjenek a további vizsgálatokon.

Sok múlik:

  • a megfelelő tájékoztatáson,

  • az alapellátás résztvevőin (gyermekorvos, védőnő),

  • a részegységek közötti kommunikáción,

  • az alapos koordinátoron.

Számítása: A visszarendeltek hány százaléka jelenik meg a vizsgálaton.

 

A minőségügyi mutatók monitorizálása megkönnyíti a sok részelemből álló program áttekintését.

Néhány példa a minőséget veszélyeztető adatokra és a lehetséges okaikra:

  • alacsony a megszűrtek aránya – rossz szervezés,

  • magas a visszarendeltek aránya – rossz mérési technika, szervezési hiba,

  • alacsony a kontrollt teljesítők aránya – tájékoztatási hiba, szervezési elégtelenség,

  • felesleges aggodalom generálása – tájékoztatási hiba,

  • kiszűrtek további sorsa nem megoldott – szervezési hiba.

 

Pontos statisztikát kell vezetni, ismerni kell a továbbküldöttek sorsát is.

 

Lap tetejére

 

 

 

Bajai Szent Rókus Kórház Fül-, orr-, gégeosztály Audiológia Szülészet-nőgyógyászati Osztály, Újszülött Részleg

H-6500 Baja, Rókus u. 10.     36-79/422-233     beke@bajakorhaz.hu